Vélemény

Soft power, avagy a jó, a rossz és a csúf

A 21. századra, a globalizált világban az internet széleskörű elterjedésével és az információs technológia fejlődésével a geopolitikai csatározásokban egyre nagyobb hangsúlyt kap – a tágan értelmezett – soft power.

Alternatív világrend

Adottak a világrendszerváltás, vagyis a nemzetközi rend megváltoztatásának gazdasági és geopolitikai feltételei.

Miért hazánk a kínai technológiai innováció európai csomópontja?

Felszabaduló lehetőségek és a Fülöp-szigetek fényes jövője

A Délkelet-Ázsia útkereszteződésében fekvő Fülöp-szigetek egy átalakulást hozó gazdasági és diplomáciai út előtt áll. Fiatal lakosságával és a gyors növekedésnek induló gazdasággal az ország a globális gazdasági élet kulcsfontosságú szereplőjévé válik.

Kiszabadítani Európát saját csapdájából

Európának nem érdeke egy elhúzódó háború Ukrajnában. Egy új hidegháború és a világgazdaság blokkosodása pedig végképp nem.

Hogyan látja Kína és az Európai Unió a jövőt?

Az EU ideológiája nem egy utópisztikus jövőbe, hanem egy folyamatosan terjeszkedő, egyre intenzívebbé váló jelenbe tekint.

Eurázsia és a konnektivitás földrajza

Világrendfordító választás

Nagy jövő előtt álló barátság

A kirgiz-magyar kapcsolatok dinamikusan fejlődnek a barátság, a kölcsönös tisztelet és támogatás alapján, és a két nép közös javát célozzák.

Innovációs sokk a világrendben

A 21. század egyik kulcsszava lett az innováció. Egyre többet hallhatunk az innovációról, innovációs központokról, innovációs parkokról, és minden ország egyre nagyobb tőkét fordít erre a területre. Az innovációs verseny lett a 21. század, az ipari forradalom 4.0 fő iránya.

Az összekapcsoltság lehet a jövő kulcsa

A 21. század elejét a két megatrend, a fenntarthatóság és a technológia egymásba fonódó forradalma határozza meg. Mára a fenntarthatóság elképzelhetetlen a forradalmi innovációk és technológiák nélkül, amik átalakítják az ipari termelést, a gazdaságokat és az életünket. Így az állam innovációs képessége, valamint a technológiákba, a tudásfejlesztésbe fektetett tőke modern korunk elengedhetetlen versenyképességi feltételeivé váltak. Az innováció azonban sosem önmagában megálló tényező, szükség van a kapcsolódási pontokra, az együttműködésekre, az összekapcsoltságra, mert enélkül nem tud tovább fejlődni. Így az alakuló geopolitikai blokkosodásban a konnektivitásnak talán még nagyobb jelentősége lesz, mint valaha.

Eurázsia innovációs jövőtengelye

Ha ránézünk a világ ötven legjobb tudományos és technológiai központjának térképére, akkor láthatjuk Kelet-Ázsia dominanciáját. A tavalyi évben először Kína lett az az ország, amely a legtöbb, a top 100-ba tartozó tudományos és technológiai klaszterrel rendelkezik, összesen huszonnéggyel. Az Egyesült Államokban huszonegy, Németországban pedig kilenc ilyen klaszter található.

Hogyan tanulhat a Nyugat Kínától?

Habár ma még ördögtől valónak tekintik, lehetséges, hogy a jövőben a nyugati gazdaságok kísérleteznek a beruházások közvetlen ellenőrzésének kínai modelljével.

A reformok útján Kazahsztán

Kazahsztán jelentős politikai reformokat hajtott végre 2023-ban, az idei év fő célja pedig a nemzet új minőségének megteremtése.

Fenntarthatóság – van aki beszél róla és van aki csinálja

A 21. században a fenntarthatóság, a megújuló energia és a zöldesítés lett a világ országainak fő iránya, gazdasági fejlődésükben meghatározóvá vált a környezetvédelmi tudatosság. Ez lett a fejlettség és civilizáltság egyik új mércéje.

Fenntarthatóság és Eurázsia

Kína 2007-től „ökológiai” civilizációt épít, ez az organikus gondolkodás, az ősi kínai filozófia és egyben az eurázsiai ősműveltség 21. századi folytatása.